Polgárjog összesítve

Személyek joga

• Személyek a polgári jogban:

-         Magánjog szabályozását 1959. évi IV. tv., a Polgári Törvénykönyv tartalmazza

-         Személy:

v      Természetes személy

v      Jogi személy

v      Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek

• Jogképesség:

-         A jogképesség által válik valaki vagy valami a polgári jog számára jogalannyá, azaz személlyé

• Az ember, mint jogalany:

-         Természetes személy = ember

-         Az ember jogképes, jogképességének kezdete a fogamzással, vlge a halállal következik be

-         A fogamzás a születéstől visszaszámított 300. nap (vélelem)

-         Az emberek jogképessége:

v      Általános: minden embert megillet, lemondani erről nem lehet

v      Egyenlő: nincs különbség az egyes emberek jogképességének terjedelme között

v      Feltétlen: nem kell semmit tenni a jogképesség megszerzéséért, az egyetlen feltétel az élve születés

-         A bíróság két fajta határozatot hozhat:

v      A bíróság holtnak nyilvánító határozatot hoz (módosítható)

v      A bíróság megállapítja a halál tényét

• A természetes személyek cselekvőképessége:

-         Jogképes az, aki képes arra, hogy tevékenységével magának avgy más személynek jogokat szerezzen, vagy kötelezettségeket vállaljon

-         Három típus:

v      Teljes cselekvőképesség:

Ø       Nagykorú természetes személy

Ø       Nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt

Ø       18. életévét betöltötte

Ø       16-18. életéve között is, ha a gyámhatóság engedélyével házasságot köt

Ø       Szabadon, önállóan tehet jognyilatkozatot, köthet szerződést

v      Korlátozott cselekvőképesség:

Ø       14-18. életév közötti kiskorú személy

Ø       Nagykorú személy, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett

Ø       Akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, pszichés állapota, szellemi fogyatkozása, vagy szenvedélybetegsége miatt általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában tartósan, vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent

Ø       Jognyilatkozatai:

o        Törvényes képviselője jár el

o        Önállóan, törvényes képviselője beleegyezésével, vagy a gyámhivatal jóváhagyásával maga is tehet jognyilatkozatot

o        Házasságot köthet

o        Közvégrendeletet tehet

o        Kisebb jellegű szerződéseket köthet

o        Munkát vállalhat, és keresményével önállóan rendelkezhet

o        Érvényesek azok a szerződései, amelyekkel, kizárólag előnyt szerez

v      Cselekvőképtelenség:

Ø       14. életévét még be nem töltött kiskorú

Ø       Az a nagykorú személy, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett

Ø       Cselekvőképtelen állapotban lévő személy

Ø       Akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, elmebeli állapota, vagy szellemi fogyatkozása miatt, tartósan, teljes mértékben hiányzik

Ø       Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, vagy jognyilatkozata megtételekor átmenetileg teljesen hiányzik

Ø       Jognyilatkozata:

o        Jognyilatkozata semmis, nevében törvényes képviselője jár el

o        Néha a cselekvőképtelen személy is köthet szerződéseket, amennyiben a szerződés a mindennapi életben tömegesen fordul elő, csekély értékű, különösebb megfontolást nem igényel

• A jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek:

-         Fiktív jogalanyok, a jog ruházza fel őket jogképességgel

-         A jogi személyeket az állam jogszabállyal, vagy nyilvántartásba vétellel ismeri el

-         Konstitutív hatály: nyilvántartásba vétel keletkezteti

-         Ismérvei:

v      Alapító(k)tól való függetlenedés

v      Gazdasági forgalomban való megjelenés

v      Tartós működés

v      Elkülönült vagyon

• Jogi személyek jogképessége:

-         Minden olyan jog, vagy kötelezettség alanya lehet, amely értelmezhető egy jogi személy számára

-         Jogképességének vége a nyilvántartásból való törlés

-         A cégbíróság veszi nyilvántartásba a cégeket

-         Más jogi személyeket a bíróság vesz nyilvántartásba

• Jogi személyek megszűnése:

-         Önkéntes vagy kötelező, továbbá jogutós nélküli megszűnés, vagy jogutódlással történő megszűnés

-         Felszámolási eljárás: a jogi személy fizetésképtelen

-         Végelszámolás: amelyre a fizetőképes jogi személy esetén kerülhet sor

• Jogi személyek csoportosítása:

-         Közjogi és magánjogi személyek

-         Vagyonegyesítéssel és vagyon-elkülönítéssel létrejövő jogi személyek

-         Vagyonegyesítő személyegyesítő jogi személyek

-         Közvetlen és garantált jogi személyek

-         Non-profit és profitorientált jogi személyek

• A jogi személyek alapításának általános feltételei:

-         Alapítók akaratnyilatkozata okirati formában

-         Működési feltételek megteremtése

-         Hatósági nyilvántartásba vétel

-         Az alapítóknak meg kell teremtenie a jogi személy működési feltételeit is

-         Gondoskodni kell a jogi személy vagyonáról, ügydöntő és ügyintéző szervek megválasztásáról

Az egyes fontosabb jogi személyek

• Az állam:

-         Az állam is jogi személy

-         Nem illetik meg többletjogok, felelős az által okozott szerződésszegésért és kárért

-         Pénzügyminiszter képviseli

• Az alapítvány:

-         Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, mint alapító –tartós közérdekű célra-, alapító okiratban alapítványt hozhat létre

-         Feltételei:

v      Tartós közérdekű cél:

Ø       Non-profit szervezet

Ø       Minden megengedett cél közérdekű lehet, ha az a társadalom egészét, részét, vagy akár egy tagját is szolgálja, ha ez az érdek nem jövedelmezésre, hanem az emberi együttérzésre, szolidaritásra alapított humánus cél

Ø       Az egyéni érdek egybeesik a közérdekkel

v      Alapító okirat és abban a szükséges vagyon rendelése

Ø       Meg kell jelennie az alapítási szándéknak, az alapítvány céljának, és az alapítvány javára vagyont kell rendelni

Ø       Nyílt: bárki csatlakozhat, és legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működéshez feltétlenül szükséges

Ø       Zárt: kívülállók nem csatlakozhatnak, olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a célja megvalósításához szükséges

Ø       Az alapító okirat közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat lehet

Ø       Végrendeleti úton is létrehozható

v      Nyilvántartásba vétel:

Ø       Nemperes eljárásban

Ø       A bizonyítás az okiratok alapján történik

Ø       Kérelemre indul, aminek melléklete az alapító okirat

Ø       A bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy megfelel-e az alapítvány neve, megfelelő-e az alapítvány célja, és, hogy rendelkezésre áll-e az alapítvány vagyona

Ø       Ha nem felel meg, akkor hiánypótlásra vissza kell adni (másodszorra a nyilvántartásba vételt a bíróság megtagadhatja)

-         Az alapítványi vagyon felhasználása:

v      Az alapító szabadon dönthet

v      Bankszámlaszerződést kötnek

-         Az alapítvány szervezete:

v      Képviselője a kezelő szerv (kuratórium)

v      Alapító okirat és a működési szabályzat határozza meg a működési rendet

v      Az alapító nem lehet az alapítvány kezelője és képviselője

v      Az alapító tagja lehet a kuratóriumnak, de nem lehet döntéshozó helyzetben

-         Az alapítvány megszűnése:

v      Az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza

v      Megszűnhet viszont az alapító okirat alapján, alapító okiraton kívüli okból, és az alapítványok egyesülése folytán

• A társadalmi szervezetek és az egyesületek:

-         Egyesület minden olyan társadalmi szervezet, amely az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. alapján jön létre

-         Politikai pártok, szakszervezetek, érdekképviseleti szervek, tömegmozgalmak, szűkebb értelemben vett egyesületek

-         Egyesület:

v      Önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét

v      Nyilvántartott tagság: legalább 10 főnek kell alapítania, és ennek a minimum létszámnak meg kell lennie a működés folyamán

v      Egyesületi cél: non profit szervezetnek kell lennie, a törvény felsorolja azokat a célokat, amelyek érdekében nem lehet létrehozni egyesületet

v      Tevékenység szervezés: az egyesület munkájának arra kell irányulnia, hogy a tagság, az egyesületi célt megvalósítsa

v      A bejegyzéshez az alapszabályban elegendő megjelölni azt a forrást, amely biztosíthatja az egyesület működését, ez általában tagdíj beszedésével valósul meg

v      Az egyesület létrejötte:

Ø       Az alakuló közgyűlésen legalább 10 tagnak ki kell mondania az egyesület megalakulását, meg kell állapítani az alapszabályt, és meg kell választani az ügyintéző szerveket

Ø       Nyilvántartásba vétel a megyei- vagy a fővárosi bíróságon történik

Ø       Az egyesület a jogi személyiséget a bejegyzéssel nyeri el

v      Az egyesület megszűnése:

Ø       Határozat alapján feloszlik, vagy egyesül más egyesülettel

Ø       A bíróság felfüggesztheti az egyesület működését

Ø       A bíróság az ügyész keresete alapján akkor is megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy ha tagjainak száma tartósan 10 fő alá csökken

v      Az egyesület szervezete:

Ø       A közösségi akarat megnyilvánulásának három mozzanata van: döntés, végrehajtás, képviselet

Ø       Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés aki létrehozza, és módosítja az alapszabályt, elfogadja a költségvetést és az ügyvezető szerv beszámolóját, kimondja a megszűnést, illetve határozatot hoz

Ø       Az egyesület képviseletéről az alapszabály rendelkezik

v      Az egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:

Ø       Alapszabály rendelkezik erről

Ø       Tagdíj beszedése

Ø       A tag az egyesület tartozásaiért nem felel

• Köztestület:

-         Önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet

-         Létrehozását törvény rendeli el

-         Közfeladatot lát el

-         MTA

-         Gazdasági kamarák

-         Szakmai kamarák

-         Hegyközségek

A tulajdonjog

• A tulajdonjog, mint jogintézmény egy abszolút jellegű jogviszony (a tulajdonjogviszony)
• Tulajdonjogviszony alanya:

-         Tulajdonos bárki lehet, aki jogképes

-         Szükséges a szerzőképesség vizsgálata is

-         A jogképesség általános, egyenlő, és feltétlen, de nem azt jelenti, hogy minden jogalany, bármely tulajdonjogviszony alanya lehetne

• Formái:

-         Köztulajdon: a tulajdonos az állam, vagy a helyi önkormányzat

-         Magántulajdon: minden olyan tulajdoni forma, amely nem köztulajdon

-         A köztulajdon és a magántulajdon közti elhatárolás a tulajdonos személye alapján lehetséges

-         Az egyéni tulajdon az a magántulajdoni viszony, amelynek jogosultja egyetlen természetes személy

-         A közös tulajdon, a meghatározott eszmei hányadrészek szerint, több személyt illet meg

• Tárgya:

-         Közvetlen tárgya az emberi magatartás

-         Közvetett tárgya a dolog:

v      Minden, ami birtokba vehető

v      Pénz

v      Értékpapír

v      Természeti erő

-         Ingatlan dolog a föld, és mindaz, ami vele tartósan egyesítve van

-         Ingó dolog az, ami nem ingatlan

-         A helyettesíthető dolog a kereskedelmi forgalomban szám, mérték, súly szerint szerepel

-         Egy dolog jogilag akkor minősül oszthatónak, ha a felosztott dolog minősége és gazdasági rendeltetése a feldarabolás után az egyes részeken is ugyanaz marad, továbbá a részeken a felosztás aránytalan értékcsökkenést eredményez

-         Forgalomképtelen dolog a föld kincsei, felszín alatti vizek, folyóvizek, tavak, medrek, sziget, országos közutak, vasúti pályák, nemzetközi kereskedelmi repülőtér, ország légtere, távközlési frekvenciák, hírközlési hálózatok

-         Korlátozottan forgalomképes dolgok esetén a jogalkotó nem zárja ki a forgalomképességet, csupán korlátozza azt, például hatósági engedélyhez köti

-         Forgalomképes az a dolog, amely nem esik korlátozás alá (szabadon átruházható)

• Alkotórész (alkatrész) egy dologgal olyképpen van egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne
• A dolog tulajdonjoga a növedékre is kiterjed
• A tartozék nem alkotórész, ez csak ingó dolog lehet
• A tulajdonjogviszony tartalma:

-         Jogviszony = jogok + kötelezettségek

• Tulajdonost megillető jogok:

-         Birtoklás joga: a tulajdonos jogosult a tulajdonát birtokban tartani, és a birtokvédelem eszközeivel élni

-         Használat joga: a tulajdonos jogosult a tulajdonát használni

-         Rendelkezési jog: a tulajdonos létesíthet, vagy megszüntetheti tulajdonjogát, hasznosításának jogát másnak átengedheti, továbbá a dolgot biztosítékul adhatja, megterhelheti

• A tulajdonost kötelezettsége a dologgal járó terhek viselése, kárveszély viselése, szükséghelyzetben az okozott kár tűrése
• Tulajdonjog megszerzése:

-         Csak azokon a módokon lehet, amelyeket a törvény kifejezetten elismer és szabályoz

-         Származékos tulajdonszerzés: az új jogosult tulajdonjoga egy korábbi tulajdonjogon alapszik:

v      Ingók szerzésmódjai:

Ø       Átruházás: érvényes jogcímen alapult, az átruházó a tulajdonos volt, …

Ø       Termék, termény, szaporulat elsajátítása

Ø       Vadak, halak tulajdonjogának megszerzése:

Ø       Feldolgozás

Ø       Egyesítés

Ø       Öröklés

v      Ingatlanok szerzésmódjai:

Ø       Átruházás

Ø       Növedék

Ø       Beépítés

Ø       Ráépítés

Ø       Öröklés

-         Eredeti tulajdonszerzés: a jogosult tulajdonjoga nem egy korábbi tulajdonjogon alapul:

v      Ingók szerzésmódjai:

Ø       Hatósági határozat, árverés: jóhiszeműen megszerzi, tulajdonossá válik

Ø       Elbirtoklás: aki a dolgot sajátjaként 10 éven át, szakadatlanul birtokolja

Ø       Gazdátlan javak elsajátítása: amely dolog senki tulajdonában nem volt, vagy ha volt is, azt szándékosan elhagyták

Ø       Találás: feltételes szerzésmód, akkor szerzi meg a találó a tulajdonjogot, ha egy éven át mindent megtett, hogy a dolgot tulajdonosa visszakaphassa

v      Ingatlanok szerzésmódjai:

Ø       Hatósági határozat, árverés: csak akkor lehet a tulajdonjogot megszerezni, ha a tulajdonos valóban az volt, aki ellen a végrehajtásra sor került

Ø       Elbirtoklás: közös tulajdon nem keletkezhet, de az egyik tulajdonostárs elbirtokolhatja egy másik tulajdoni illetősségét

Ø       Kisajátítás: nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzése az állam, vagy a helyi önkormányzat részére

• Tulajdonjog megszűnhet más tulajdonjog szerzése által, a tulajdonjog tárgyának elhagyása (derelikválása) vagy megsemmisülése által, viszont nem lehet derelikválni a bejegyzett ingatlant és a forgalomképtelen dolgot

A szerződés

• Fogalom:

-         A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére

-         A szerződés két vagy több fél egybehangzó jóváhagyását célzó, és arra alkalmas akaratnyilatkozata

-         Szerződési kellékek

-         Szerződés megtételére csak belátási képességgel rendelkező természetes személyek képesek

-         A konszenzus a felek egybehangzó akaratnyilatkozata

• Szerződési alapelvek:

-         Szerződési szabadság: a természetes személy maga választhatja meg, hogy akar-e egyáltalán szerződést kötni, ha akar, akkor kivel akar, és, hogy milyen tartalommal kíván kötni

-         Visszterhesség: ez egy vélelem, aminek értelmében a szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár

-         Pacta sunt servanda: a felek kötelesek kötelezettségeiket a szerződés szerint teljesíteni (egyoldalúan nem módosítható egy szerződés)

-         Az egyoldalú módosítás lehetőségét a felek fenntarthatják az eredeti szerződésben, vagy egyoldalú módosításra jogszabály is felhatalmazást adhat

-         A jogszabályi felhatalmazás egyrészt konkrét, szerződéseket konkrét helyzetére vonatkozhat, másrészt csak bíróság előtt gyakorolható

-         Clausula rebus sic stantibus à körülményekben beálló lényeges változás à az érdekelt kezdeményezheti a bíróság előtt a szerződés módosítását

-         A kezdeményezés csak azt illeti meg, akinek a változás bekövetkezte nem volt felróható, és csak akkor, ha a szerződéskötés idején nem volt előre látható (csak tartós jogviszonyokban értelmezhető)

• Szerződés létrehozása:

-         A szerződés lényege, hogy az egyik fél ajánlatot tesz, a másik fél pedig elfogadja azt

-         Történhet szóban, írásban, ráutaló magatartással

-         Az ajánlat csak meghatározott időn belül vagy meghatározott feltétellel érvényes

-         Az ajánlattevő eleve kizárhatja a kötöttséget

• Érvénytelensége:

-         Az akarat, a nyilatkozat vagy  a joghatáshoz kapcsolódás hibája miatt, a jogrend nem fogadja el érvényesnek a létrejött szerződést

-         Semmisség: abszolút érvénytelenség, amire bárki határidő nélkül hivatkozhat és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek beállításához nincsen szükség semmilyen eljárásra

v      Jogszabályba ütközés (cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy kötötte, alakisági sérelme, álképviselet, jogilag tiltott célra irányul)

v      Jó erkölcsbe ütközés

v      A szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányul

v      Színlelt szerződés

v      Uzsorás szerződés

-         Megtámadhatóság: az érvénytelenség csak a sikeres megtámadás következtében, de akkor visszamenőlegesen áll be

v      Tévedés és megtévesztés

v      Kényszer és fenyegetés

v      Szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti objektív értékaránytalanság

v      Tisztességtelen általános szerződési feltétel

v      Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette

v      Aki a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja

-         A megtámadás szabályai:

v      A megtámadás egy egyoldalú írásbeli, címzett jognyilatkozat

v      A megtámadást egy éven belül kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében 8 napon belül a bíróság előtt érvényesíteni

-         Az érvénytelenség jogkövetkezményei:

v      Az érvénytelenség jogkövetkezménye főszabály szerint az eredeti állapot visszaállítása, kivételesen az érvénytelenség orvoslása

v      Olyan szerződések esetén, ahol az eredeti állapot helyreállítása fogalmilag kizárt, és az érvénytelenség nem orvosolható, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre érvényessé nyilvánítja, és így rendezi a felek viszonyait

• A szerződés módosítása:

-         Ha a felek, vagy valamelyik fél szándékát a szerződés valamely lényeges elemében megváltoztatja

-         Szerződéssel történő módosítás:

v      A módosító szerződés ugyanolyan alakban kötendő, mint a módosítani kívánt ügylet à azonos alakiság elve

v      A felek közös akaratnyilatkozata itt is követelmény

v      Egyoldalú akaratnyilatkozat alapján csak kivételes esetben módosítható egy szerződés

-         Egyezség útján történő módosítás:

-         Valamelyik fél egyoldalú nyilatkozata lapján történő módosítás:

• A szerződés megszüntetése teljesítés nélkül:

-         Felmondás:

v      A másik félhez intézett olyan egyoldalú nyilatkozat, amely a szerződést a jövőre nézve szünteti meg

v      Itt elszámolási jogviszony nem keletkezhet

v      Rendes felmondás: határozatlan időre szól, nem kell indokolni, felmondási idő követi (általában 15 nap)

v      Rendkívüli felmondás: valamelyik fél súlyos szerződésszegése esetén illeti meg a másik felet, indokolni kell, de nem követi felmondási idő és határozott időre szól

-         Elállás:

v      A másik félhez intézett olyan egyoldalú nyilatkozat, amely a szerződést a szerződéskötésre visszaható hatállyal számolja fel

v      A szerződésektől való elállás fogalmailag kizárt

v      Elállási jog jogszabályon vagy szerződései kikötésen alapulhat

v      A jogszabályon alapuló elállási jog általában a másik fél szerződésszegő magatartásának szankciója, de megkövetelik az érdekmúlás bizonyítását

-         Felbontás: a felek közös nyilatkozatukkal és visszamenőleges hatállyal felszámolják a szerződést (ex tunc)

-         Megszüntetés: jövőre irányul (ex nunc)

-         A fél halála nem szünteti meg a szerződést általában

• A szerződés teljesítése:

-         A szerződés megszűnésének kívánatos módja

-         Elszámolási viszonyt keletkeztet

-         A teljesítés helye:

v      Elsősorban a felek által a szerződésben meghatározott helyszín

v      Általános szabályok értelmében a teljesítés helye a kötelezett lakó- vagy székhelye, kivétel ha a szolgáltatás tárgyából, rendeltetéséből más következik, vagy, ha a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van

v      Pénztárazás esetén az általános szabály a jogosult lakó- vagy székhelye

v      Ingatlannál, az ingatlan helye

v      Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződése esetén a jogosult székhelye, vagy telephelye, illetve, ha a teljesítés fuvarozó igénybevételével történik, akkor a rendeltetési állomás

v      Szállítmányozás és fuvarozás esetén az a hely, ahol a kötelezett a szolgáltatás tárgyát a jogosultnak, a szállítmányozónak, vagy a fuvarozónak átadja

-         Teljesítés ideje:

v      A felek a szerződésben meghatározhatják à időtűzés

v      Határnap: a teljesítés csak a meghatározott napon lehetséges (bármi áron azon a napon)

v      Határidő: a teljesítésre a határidőig bármikor lehetőség van, azonban a szerződéskötés napja ebbe nem számít bele

v      Időszak: a kezdő naptól a záró napig lehetséges, mindkét nap beleszámításával

v      Lehívás: a szerződés valamelyik felet feljogosítja arra, hogy egyoldalú nyilatkozatával esedékessé tegye a teljesítést

v      Készre jelentés: hosszú a határidő és a szolgáltatás fogadására fel kell készülni, akkor a kötelezettnek 8 nappal megelőzőleg tájékoztatni kell a jogosultat a teljesítés időpontjáról

v      A felek a teljesítés idejét nem határozták meg, a teljesítések egyidejűek, azaz az egyik fél saját teljesítésének felajánlásával esedékessé teheti a másik fél teljesítését

-         Teljesítés módja:

v      Szerződésszerűen kell teljesíteni

v      Szerződésnek

v      Jogszabálynak

v      Általános elvárhatósági követelményeknek kell megfelelni

• Szerződésszegés:

-         Kötelezett késedelme:

v      A szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt, vagy ha kötelezettségét a jogosult felszólításra nem teljesíti

v      Objektív következmények (maga a szerződésszegés megalapozza): kötelezettség további fennállása, elállási jog, késedelmi kamat

v      A jogosult változatlanul követelheti a teljesítést, a kötelezettséget a késedelem nem szünteti meg

v      A jogosultat megilleti az ellátás joga, ha bizonyítani tudja, hogy a szerződés teljesítése már nem áll érdekében

v      Az érdekmúlás bizonyítása nélkül is elállhat a szerződéstől a jogosult

Ø       Ha a szerződést a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban kellett teljesíteni

Ø       Ha a felek a szerződésben a teljesítésre szigorú határidőt hoztak

Ø       Ha a teljesítésre kitűzött megfelelő póthatáridő (méltányosnak kell lennie) is eredménytelenül telik el

v      Fizetési késedelem esetén kamat is kérhető, ha pénztartozásban nyilvánul meg (késedelmet megelőző félév utolsó napja)

v      Kötelezetti késedelem szubjektív jogkövetkezménye elsősorban a kártérítési kötelezettség

v      A kamat nem kimenthető à kötelező

v      Törvényi kamat (=jogszabály szerint jár, nem kell kikötni)

v      Értéke magánszemélynél a jegybanki alapkamat, gazdasági szervezetnél a jegybanki alapkamat plusz 7% (Ptk. 301§; 301/A§)

-         Jogosult késedelme:

v      Ha szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el

v      Ha elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesen ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon (nem teszi lehetővé a szerződésszerű teljesítést)

v      Ha a teljesítésről nyugtát nem állít ki, illetve értékpapírt nem adja vissza (Ptk. 302§)

v      A jogosulti késedelem legfontosabb objektív jogkövetkezménye, hogy kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét

v      Ezen felül pénztározás esetén kizárja az ügyleti kamat követelésének lehetőségét, dologszolgáltatás esetén pedig a kötelezett  az át nem vett dolog felelős őrzője, a jogosult költségére és veszélyére (nem lehet zálogtárgy)

v      Szubjektív jogkövetkezmény ebben az esetben is a kártérítési kötelezettség

-         Hibás teljesítés:

v      Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatással tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak

v      Objektív jogkövetkezmény: szavatosság és jótállás

v      Szubjektív jogkövetkezmény: kártérítési kötelezettség és a kötbér, ha a felek a hibás teljesítés esetére kötbért kötöttek ki

v      Vélelem szól amellett, hogy a hiba 6 hónapon belül jelentkezik, az már a teljesítéskor is megvolt

v      Rejtett hibának hívjuk azt a hibát, amely a teljesítés után jelenik meg, de az oka már a teljesítéskor is megvolt (kellékszavatosság)

v      Kijavítás, kicserélés: 15 napon belül, cserekészülékkel 30 nap (ha  a jogosult a kicserélést választja, de a kötelezett vállalja, hogy a javítást rövid határidőn belül, értékcsökkenés nélkül elvégzi, akkor a köteles elfogadni a javítást)

v      Jótállás (garancia): szerződés, jogszabály, reklám alapján terhelheti a kötelezettet, a tartós fogyasztási cikkekre kötelező

-         Szerződés lehetetlenülése:

v      A szerződést a megkötése után bekövetkező valamely okból nem lehet teljesíteni

v      Ha objektív (egyik félnek sem róható fel), akkor a szerződés megszűnik

v      Ha felróható valamelyik félnek, akkor kártérítést követelhet a másik fél

-         Teljesítés megtagadása

-         A szerződési biztosítékok

v      Szerződést megerősítő mellékkötelezettségek a teljesítési készséget fokozzák (a kötelezettnek rosszabb a helyzete):

Ø       Foglaló:

o        Olyan pénzösszeg vagy más dolog, amely a szerződés megkötésekor (helyén és idején), a szerződés jeléül foglalónak nevezve átadásra kerül

o        Csak szerződéskor adható át, írásban köthető ki

o        a teljesítés meghiúsulásért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni

o        Veszni hagyása nem jelenti a szerződésszegő fél szabadulását a kötelemből (nem bánatpénz)

o        Minimál kárátalány (akkor is jár, ha nem következett be kár, vagy a kár a foglalónál kevesebb)

o        Nem csak pénz lehet

o        Szerződéskötéskor kell befizetni

o        Homogén

Ø       Kötbér:

o        Szerződésben kötelezett, írásban meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha felróhatóan nem vagy nem szerződésszerűen teljesít

o        Szerződésszegéskor kell fizetni

o        Csak pénz lehet

o        Az egyes szerződésszegésekhez párosítható

o        Tételes, vagy százalékos mérték

o        A bíróság a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti

o        Minimál kárátalány (akkor is jár, ha nem merült fel kár, vagy a kára a kötbér értékénél kevesebb)

Ø       Jogvesztés kikötése: a felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné

Ø       Tartozás elismerése: A tartozás jogcímét nem változtatja meg, azonban tartozás fennállásának megdönthető vélelmét állítja fel

v      A teljesítési képességet erősítő biztosítékok a teljesítés fedezetére lekötött vagyonértékek, amelyek lényegében a fedezetelvonás ellen igyekeznek a jogosultnak biztosítékot nyújtani (a jogosultnak rosszabb a helyzete)

Ø       Óvadék:

o        Kaució

o        Pénz, takarékbetétkönyv, bankszámla vagy értékpapír átadására jogosultnak, követelése biztosítása végett, a melyből a jogosult közvetlenül is kiveheti a részét

o        Nem kárátalány jellegű

Ø       Zálogjog:

o        Nem kárátalány, hanem dologi biztosíték

o        MOKK-nál kell nyilvántartásba vetetni az ingó dolgok zálogjogát

o        Kézizálog à átadással

o        A zálogtárgy kikerül a gazdasági forgalomból, mert a zálogkötelezett átadta a zálogjogosultnak, a zálogjogosult viszont nem használhatja

o        Jelzálog: nem kerül sor a zálogtárgy átadására, ennek érvényességéhez nyilvántartásba vétel szükséges, a kötelezett hasznosíthatja a zálogtárgyat

Ø       Fedezetlekötés

Ø       Bankgarancia:

o        Fizetési kötelezettség elvállalása a bank által, ellenérték fejében

o        Két szerződésből és egy egyoldalú nyilatkozatból álló, többalanyú komplex jogviszony

o        Az egyoldalú nyilatkozat a bankgarancia nyilatkozat, amit a bank ad az alapjogviszony jogosultjának

o        Csak meghatározott feltételek mellett teljesít a bank

o        Meghatározott határidőig vehető igénybe

o        Meghatározott összeghatárig

o        Visszavonhatatlan

o        Függetlenedik az alapjogviszonytól (nincs járulékos jelleg)

Ø       Kezesség:

o        A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosult számára teljesíteni

o        Egyszerű kezes (sortartó) megtagadhatja a teljesítést, ha a követelés a kötelezettől behajtható, vagy ha vannak olyan kezesek, akik őt megelőzően, és rá tekintet nélkül vállaltak kezességet, és a követelés tőlük behajtható

o        Készfizető a kezesség, ha megállapodással jön létre a felek között, ha a kezességet kár megtérítéséért vállalták, vagy ha a kezességet bank vállalta

o        A teljesítő kezes, a jogosult helyébe lép

o        A kezesség ellenértéket, feltételt nem tűr

o        A váltókezesség mindig készfizető kezesség

v      Termékfelelősség: ha hibás termék okoz kárt, akkor a fogyasztó közvetlenül indíthat pert (gyártóval, importőrrel szemben)

v      Perindítás feltétele, hogy a kár testi épségben, életben, vagy ha csak vagyoni kár van, akkor 500 € alatt csak a kereskedővel lehet pereskedni, felette gyártó, vagy importőrrel

v      Objektív felelősség: a gyártó vagy az importőr nem mentheti ki magát (kivéve: vis, maior, ha a hibát az összeszerelés okozta, és azt nem ő végeztem, ha a terméket nem hozta kereskedelmi forgalomba, technika és tudomány állása szerint hiba nem mondható ki)

Jogellenes károkozás

• Kötelem keletkeztető tényállás
• A károsult = jogosult, kötelezett = kárt okozó, a szolgáltatása = kártérítés
• Életvitel nehézségéhez viszonyítva
• A kár:

-         Vagyoni:

v      Felmerült kár

v      Indokolt költség

v      Elmaradt haszon

-         Nem vagyoni kár a személyhez fűződő jogokat ért sérelem miatti hátrány

• Kártérítés:

-         Polgári jogi felelősség szankciója

-         Főszabály szerint teljes kártérítést jelent

-         Káronszerzés tilalma: a károsult a károkozás következtében, a károkozó rovására, alaptalanul nem gazdagodhat

-         Csökkenti a kártérítés mértékét, ha a károsult sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható

-         Vagyoni kár megtérítésének módja a természetbeni kártérítés (csak indokolt esetben lehet megváltoztatni), egyösszegű kártérítés, járadék, vagy ezek kombinációja lehet

-         Nem vagyoni kárt pénzben kell megtéríteni, egyösszegű kártérítés, járadék, vagy ezek kombinációjában lehet

-         A kártérítés maximumát a káronszerzés tilalma szabályozza

-         Ha több károkozó van, akkor a károsult felé mindegyiknek egyetemleges felelőssége van, egymás között a károkozás felróhatósági arányában felelnek, ha ez nem megállapítható, akkor egyenlő mértékben

-         A károsultnak kell bizonyítania a kárt, ennek mértékét, a másik fél magatartását, és az okozati összefüggést

-         A károkozónak nem kell semmit bizonyítani, neki csak kimentési lehetősége van

-         Biztatási kár: nem szerződéses, nem jogellenes kár, külön, önálló felelősségi alakzat, aminek alapja az utaló magatartás (olyan szándékos magatartás, amely más jóhiszemű személyt olyan cselekvésre indít, ami őt, önhibáján kívül kár éri) à munkaszerződési ígéret, házassági ajánlat

• Jogalap nélküli gazdagodás:

-         Kötelem keletkeztető tényállást hoz létre

-         Aki jogalap nélkül gazdagodik, az köteles a gazdagodást visszatéríteni

-         Szubszidiális

-         Tartozatlan fizetés: olyant fizetek meg, amit nem kellett volna

-         Kétszeres fizetés

-         Nem kell visszatéríteni, ha attól a gazdagodó a visszakövetelés idején, már elesett, de nem lehet erre hivatkozni, ha a gazdagodó számolhatott a visszaköveteléssel

-         A létfenntartási célra irányuló szolgáltatást (gyerektartás) visszakövetelni nem lehet, ha erre a célra fel is használták

-         Nem lehet erre hivatkozni, ha bűncselekmény útján szerezték a juttatást

• Öröklésből érdemtelenség miatt kimarad:

-         Halál (mortus): aki az örökhagyó előtt meghal, az kimarad az öröklésből

-         Jogképesség hiánya

-         Aki az öröklésre érdemtelen (örökhagyó életére tör)

-         Aki a végakaratának szabad kifejezését megakadályozza

-         A házastárs érdemtelen, ha a halál időpontjában az életközösség nem állt fenn, és ennek helyreállítására nincs esély à hivatalból nem  veszik figyelembe à hivatkozhat erre, aki a házastárs helyett örököl, vagy valamilyen hagyatéki tehertől mentesül

• Öröklésből való kiesés:

-         Valakit a hagyatékból kizártak (ennek ellenőre ő a köteles részre jogosult), vagy kitagadtak (nem lesz jogosult a köteles részre)

• A kizárás lehet kifejezett és hallgatólagos
• Az öröklés visszautasítása (teljes hagyaték, termőföld): lemond mindenről ingyenesen, vagy visszterhesen

Öröklési jog

• Halál esetére vonatkozó egyetemleges jogutódlás (universalis successio) természetes embereknél
• Örökhagyó halála, aki természetes személy lehet
• Az egyetemleges (jogok és kötelezettségek) jogutódlás, azaz az örökhagyó teljes vagyona, mint jogi egész száll az örökösre
• Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg
• Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés érvényesül
• Törvényes öröklés általános rendje:

-         Örökhagyó gyermeke:

v      Több gyermek, fejenként egyenlő részben örököl

v      Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részben a kiesett gyermekei örökölnek

v      Az örökbefogadott gyermek ugyanúgy örököl, mint a vérszerinti

-         Házastárs:

v      Ha leszármazó nincs

v      Nem örökölhet, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy a életközösség visszaállítására nem volt kilátás

v      A házastárs e szabályon alapuló kiesésére azonban csak az hivatkozhat, aki a házastárs kiesése esetén maga örökölne

-         Szülők fejenként, egyenlő részben (ha nincs leszármazó, házastárs)

-         Nagyszülők egyenlő részben (ha nincs leszármazó, házastárs, szülők, szülők leszármazói)

-         A fentiek hiányában az örökhagyó további felmenői fejenként egyenlő részben örökölnek, ilyenek hiányában pedig a Magyar Állam

• Özvegyi jog:

-         Volt házastárs jogszabályon alapuló haszonélvezeti joga

-         Megszűnhet, ha az özvegy új házasságot köt és leszármazóinak kérésére korlátozható

-         A házastárs vagy az örökösök az özvegyi jog megváltását is kérhetik

-         Nem vonatkozhat az özvegy által lakott lakásra és az özvegy által használt berendezés, felszerelési tárgyakra

-         A megváltás mértéke „egy gyermekrész”, illetve ági öröklés esetén az ági vagyon egyharmada

• Ági öröklés:

-         Ági vagyon, amely az örökhagyóra valamely felmenőtől öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult, és mely az örökhagyóra testvérétől, vagy annak leszármazójától öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult, ha az –a közös felmenőtől származó-, ági vagyon volt

-         Megszűnik a vagyontárgy ági jellege, ha természetben az már nincs meg, vagy helyébe pénzösszeg lépett, és 15 évi házasság után a szokásos felszerelési és bármely tárgyak tekintetében

-         Öröklési sorrend:

v      A szülő, illetve a szülő kiesése esetén a leszármazók, a törvényes öröklés sorrendjében

v      A nagyszülők, azonban a nagyszülők leszármazói már nem örökölhetnek

v      Az örökhagyó további felmenői

• Osztályra bocsátás:

-         Ha több leszármazó közösen örököl és van olyan örököstárs, akit az örökhagyó életében ingyenes adományban részesített, feltéve, hogy az osztályra bocsátást kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy azt az osztályra bocsátás kötelezettségével adta

-         Nem lehet a tárgya:

v      Szokásos mértékű ajándék

v      Tartásra rászorul leszármazók részére nyújtott tartás

-         Az ingyenes adományok tiszta, juttatáskori értékének hozzászámításával együtt kell megállapítani a hagyaték értékét

• Végintézkedésen alapuló öröklés:

-         A végrendelet az örökhagyó személyes nyilatkozata, amelyben halála esetére rendelkezik vagyonáról, vagy annak egy részéről

-         A végrendelet nem tartalmazhat időtűzést és feltételt (kivéve a helyettes örökös megnevezése, de ezt a személyt vélelmezni nem lehet)

-         Ha a végrendeleti örökös, egyben a törvényes örökös is, akkor az ő leszármazottja a törvényes helyettes örökös

-         A végrendelkezési képességre vonatkozó szabályok

v      Cselekvőképtelen személy nem tehet végrendeletet

v      Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet, ehhez azonban nem kell sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhivatal jóváhagyása

v      Vak, írástudatlan, olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy írásbeli magánvégrendeletet nem tehet

v      Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet tenni érvényesen, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, olvasni tud

• Ajándékozási szerződés, aminek a feltétele az ajándékozó halála, ahol az ajándékozott ajándékozás címén, vagyontárgyat kap
• Meghagyás: az örököst arra kötelezik, hogy a hagyatékból valamely vagyontárgyat/vagyontárgyakat, adjon ki egy 3. személynek
• Közvégrendelet:

-         Közjegyző, vagy helyi bíróság előtt lehet tenni

-         Alakiságára közjegyzői okiratokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni

• Írásbeli magánvégrendelet:

-         Holográf: a végrendelkező elejétől végéig maga írja a végrendeletet a saját kézírásával, és aláírja azt

-         Allográf: két tanú e minőségük feltüntetésével aláír egy végrendeletet, és akár nyílt, akár zárt iratként közjegyzőnél végrendeletként személyesen letétbe helyez

-         Nem kell tanú, ha a kész végrendelettel közjegyzőhöz megy, aki az iratot hitelesíti, és nyílt vagy zárt okiratként letétbe veszi

-         Tanú: cselekvőképes, írni, olvasni tudó, örökhagyó személyazonosságára alkalmas legyen à ismerős (a végrendelet a tanú számára juttatást nem tartalmazhat, vagy ha mégis, azt a részt egy másik tanú aláírásával kell elismernie, és ezt a részt az örökhagyónak saját kezűleg kell írnia)

-         Ki kell tűnnie az végrendeleti minőségnek, valamint szabályos keltezést kell tartalmaznia

-         Több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet esetén minden lapot el kell látni folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és tanúk minden lapot aláírnak

-         Örökös nevezést kell tartalmaznia (név szerint, vagy egyértelműen beazonosítható legyen

-         A végrendeletet nyilvántartásba lehet venni (VONY)

-         A formailag hibás végrendeletet az örökösök érvényesnek ismerhetik el

• Szóbeli magánvégrendelet:

-         Csak akkor tehet, ha az életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentős nehézséggel tehetne

-         Módja az, hogy a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben, szóban előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy ez az ő végrendelete

-         A közjegyző a két tanút külön meghallgatja, a nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe veszi, és az azonos tartalom alapján állapítja meg a szóbeli végrendelet tartalmát

-         Hat hónap után megszűnik, ha olyan állapotban van, hogy írásbeli végrendeletet tehet

• Köteles rész és a kitagadás:

-         A köteles rész lényege, hogy az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóit ne lehessen megfosztani az örökségtől végrendelettel

-         Köteles részre jogosult a leszármazó, házastárs és a szülő ha az öröklés megnyiltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy intézkedés hiányában az lenne

-         Leszármazó és szülő esetén az örökrész fele, házastárs esetén a haszonélvezet, illetve a haszonélvezet olyan korlátozott mértéke illetné meg, amely a szükségleteit biztosítja, vagy, ha állagörökös lenne, a törvényes örökrész fele

-         A testvér köteles részre nem jogosult

-         Nem jár köteles rész annak, akit az örökhagyó kitagadott

-         A kitagadás oka csak végintézkedésben, az arra vonatkozó alaki szabályok magatartásával és ok megjelölésével, csak írásban érvényes

-         Kitagadási okok:

v      Érdemtelenség

v      Ha a kitagadott az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el

v      Ha a kitagadott az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársainak életére tört, vagy sérelmükre súlyos bűntettet követett el

v      Ha a kitagadott az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettséget súlyosan megsértette

v      Ha a kitagadott erkölcstelen életmódot folytat

v      Ha a kitagadott jogerősen 5 évi, vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítéltek

v      Ha a kitagadott házastárs házastársi kötelességben durván sértő magatartást tanúsított