A prostitúció büntetőjogi megítélése

21. Tétel

A prostitúció büntetőjogi megítélése

• Korábban a prostitúciót is büntettük, ma már az üzletszerű kéjelgés nem bűncselekmény (1994)
• Szabálysértés a tiltott kéjelgés (meg nem engedett helyen vagy módon)
• Üzletszerű kéjelgés elősegítése:

-        Épületet vagy helyiséget üzletszerű kéjelgésre céljára másnak rendelkezésére bocsájt

-        Minősített eset, ha bordélyházat tart fenn

-        Kitartottság: aki üzletszerű kéjelgésben foglalkozó személlyel részben vagy egészben tartatja el magát

-        Kerítés: anyagi ellenszolgáltatásért cserébe egy személynek megszerez egy másik személyt üzletszerű kéjelgés érdekében

Önkormányzatok gazdasági alapjai

Az önkormányzatok gazdasági alapjai

• Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt
• Saját tulajdonnal rendelkezik, és költségvetési bevételeivel/kiadásaival önállóan gazdálkodik
• Az önkormányzat vagyona:

-        Tulajdonából, és vagyoni értékű jogokból áll a vagyona

-        Törzsvagyon a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani, ez lehet:

§         Forgalomképtelen: közutak, műtárgyak, terek, parkok, ingó dolgok

§         Korlátozottan forgalomképes: közművek, intézmények, középületek, ingatlanok, ingó dolgok

-        Megilletik mindazok a jogok, és terhelik a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik

• Az önkormányzat bevételei:

-        Saját bevételek:

§         Törvényben megállapított és helyi adók

§         Saját tevékenységből származó bevétel

§         Illeték

§         Átvett pénzeszközök

§         Bírságok X hányada

§         Vadászati jog haszonbérbe adása

§         Egyéb bevételek

-        Átengedett központi adók:

§         Magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része

§         Egyéb megosztott adók

-        Más gazdálkodó szervektől átvett bevételek

-        Céltámogatás, címzett támogatás, kiegészítő állami támogatás:

§         Céltámogatás: csak az adott célra használható fel (társadalmilag kiemelt célok)

§         Címzett támogatás: meghatározott célra használható fel (önkormányzat)

§         Kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő településeket

• Az önkormányzat gazdálkodása:

-        Közalapítványt hozhat létre

-        Hitelt vehet fel

-        Kötvényt bocsáthat ki

-        Dönt, célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről

-        Dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről

-        A helyi önkormányzat, intézményét támogatásban részesíti

-        Gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a szabályszerűségért a polgármester a felelős

-        Veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik

A megyei önkormányzat

A megyei önkormányzat

• A megyei önkormányzat, területi önkormányzat, köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető
• Törvény, kötelező megyei feladatként írhatja elő, körzeti jellegű közszolgáltatás megszervezését
• Megyei önkormányzat kötelező feladatai:

-        Középiskolai, szakiskolai oktatás, kollégiumi ellátás, kulturális javak, történeti iratok, könyvtár, pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadás, sportszervezés

-        Egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatása, alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás, gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátás

-        Épített és természeti környezet védelme, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolása

• Kötelezettségeinek teljesítésén túl, szabadon vállalhat olyan közfeladatokat, amelyeket törvény nem utalt más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe
• Saját jogkörében rendeletet alkothat
• Szervezete:

-        A megyei önkormányzat jogi személy

-        Feladatait és hatáskörét közgyűlés látja el

-        Köteles megalakítani pénzügyi bizottságát, emellett szabadon alakíthat bizottságokat

-        A hivatal vezetője a főjegyző (közgyűlés nevezi ki határozatlan időre)

A települési önkormányzatok társulásai

A települési önkormányzatok társulásai

• A települési önkormányzatok képviselő testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak
• Hatósági társulás:

-        A képviselő-testületek megállapodással, egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hoznak létre

-        Megállapodásnak tartalmaznia kell:

§         Társulás résztvevőinek nevét, székhelyét

§         Intézendő ügyek megjelölését

§         Vezetőjének, alkalmazottainak kinevezési módját

§         Társulásba való belépés/kiválás szabályait

§         Helyszíni ügyintézés rendjét

-        A megállapodást meg kell küldeni a közigazgatási hivatalnak, amely 15 napon belül tehet törvényességi észrevételt

• Intézményi társulás:

-        Két vagy több községet, illetve város

-        Intézmények fenntartásához az érdekelt képviselő-testületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá

-        Pl.: óvoda, iskola, könyvtár, orvos, …

-        Meg kell határozni:

§         A közös intézmény tevékenységi és ellátási körét

§         Az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának arányát

§         Az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat, és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának módját

§         Megállapodás felmondásának feltételeit

• Társult képviselő-testület:

-        Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes teleülések képviselő-testülete önállóan dönt

-        A társult képviselő testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről

-        Össze lehet hívni, bármely társult település polgármesterének kezdeményezésére

• A megyei jogú város:

-        Az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost, megyei jogú várossá nyilváníthatja

-        A megyeszékhely város, megyei jogú

-        Képviselő-testülete a közgyűlés

-        A megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője az elöljáró, aki a megyei jogú város polgármesterének a felhatalmazása lapján gyakorolja a polgármestert megillető egyes hatósági jogköröket

• A főváros:

-        Fővárosi és kerületi önkormányzatokból áll

-        Képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés

-        A kerületben polgármestert, a fővárosban főpolgármestert választanak

-        Képviselő-testület hivatalát a főjegyző vezeti

-        A kerületi képviselő-testület városrészi önkormányzatot hozhat létre

Körjegyzőség

Körjegyzőség

• Körjegyzőség ott lehetséges, ahol kevesebb, mint ezer lakos van, egy megyén belül helyezkednek el, egymással határos községek, és az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn
• A körjegyzőséghez csatlakozni, és abból kiválni, a naptári év első napjával lehet, és az ez irányú szándékot 6 hónappal előre kell jelezni
• A körjegyző ellátja a képviselőt-testületek, a bizottságok, és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását

Képviselő-testület hivatala

A képviselő-testület hivatala

• A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el
• Döntésre való előkészítésére és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására alakult
• A polgármesteri hivatal feladatkörét a körjegyzőség látja el

Polgármester

A polgármester

• A polgármester települési képviselőnek tekintendő
• Megválasztása előtt esküt tesz a képviselő-testület előtt
• Polgármester nem lehet:

-        Köztársasági elnök

-        ÁSZ elnöke

-        Kormány tagja

-        Államtitkár

-        Bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó

-        Fegyveres erők hivatásos állományú tagja

-        Más polgármester

-        Más képviselő-testület tagja

-        Közigazgatási hivatal vezetője

-        Jegyző

-        Területfejlesztési tanács munkavállalója

-        Költségvetési szerv vezetője

-        Közalapítvány tisztségviselője

-        Önkormányzati (vagy ilyen részesedésű) vállalat elnökségi tagja

-        Gazdasági társaság elnökségi tagja

-        Műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője

• Főállású polgármester:

-        Szellemi tevékenység kivételével, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet

-        Fizetés + juttatás + költségtérítés

-        Képviselő-testület beleegyezése nélkül nem lehet vállalat vezérigazgatója, gazdasági társaság vezetésének tagja, szövetkezet tisztségviselője, alapítvány tagja

• Összeférhetetlenség esetén köteles 30 napon belül megszűntetni összeférhetetlenségét
• A háromezernél kevesebb lakosú községben a polgármesteri tisztség társadalmi megbízásban is betölthető
• Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg
• Alpolgármesterből 2 van, akik a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére lettek megválasztva, és megbízása az új képviselő-testület, alakuló üléséig tart

A képviselő-testület bizottságai

A képviselő-testület bizottságai

• Kétezernél több lakosú településen pénzügyi biztosságot köteles választani
• Előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását
• A képviselő-testület döntési jogot adhat a bizottságainak
• A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani
• Településrészi önkormányzatot hozhat létre a települési képviselőkből, más választópolgárokból
• A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el

A települési képviselő

A települési képviselő

• A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak
• Jegyzőkönyvet kell készíteni a kéréseiről, kérdéseiről
• Tanácskozással részt vehet bármely bizottság ülésén
• Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását
• Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
• Igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást
• Köteles részt venni a képviselő-testület munkájában

Képviselő-testület működése

Képviselő-testület működése

• A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését
• A képviselő-testület ülése nyilvános
• A döntéseket nyílt szavazással hozzák
• Akkor is határozatképes, ha az ülésem a települési képviselőknek több, mint fele jelen van.
• Minősített többség szükséges:

-        Rendeletalkotás

-        Szervezetének kialakítása

-        Érdekképviseleti szervhez való csatlakozás

-        Nemzetközi önkormányzatis szervhez valócsatlakozás

-        Intézmény alapítása

-        Meghatározott ügyek eldöntése

-        Képviselőn kizárásához

• A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni
• Különös törvény szerinti közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetés is biztosítani kell
• A képviselő-testület megbízásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását

Települési önkormányzat

Települési önkormányzat

• Feladatai:

-        Településfejlesztés, településrendezés

-        Az épített és természeti környezet védelme

-        Lakásgazdálkodás

-        Vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás

-        Köztemető fenntartása

-        A helyi közutak és közterületek fenntartása

-        Helyi tömegközlekedés

-        A köztisztaság és településtisztaság biztosítása

-        Gondoskodás a helyi tűzvédelemről

-        Közbiztonság helyi feladatairól

-        Közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában

-        Az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, a közösségi tér biztosítása

-        A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése

• Az önkormányzat választja meg, hogy ezek közül mely feladatokat milyen mértékben valósítja meg
• A törvény kötelezheti a települési önkormányzatokat, hogy egyes közszolgálatokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak
• Kötelező feladatok:

-        Egészséges ivóvízellátásról

-        Óvodai nevelésről

-        Általános iskolai oktatásról és nevelésről

-        Az egészségügyi és a szociális alapellátásról

-        A közvilágításról, a helyi közutak és

-        A köztemető fenntartásáról

-        Köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését

• Képviselő testület szervei:

-        Polgármester

-        Képviselőt-testület bizottságai

-        Részönkormányzat testülete

-        A képviselő-testület hivatala

• Vannak feladatok, amik a képvsielő-testület hatásköréből nem ruházhatók át (rendeletalkotás, intézményalapítás, közterület elnevezés, eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, népi ülnökök választása, …)
• Hatóági ügyben hozott döntései ellen fellebbezésnek helye nincs

Az önkormányzás alapelvei

Az önkormányzás alapelvei

• A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra, és községekre tagolódik
• A fővárosban kerületek alakíthatók
• A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása
• Feladatkörében rendeletet alkothat
• A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester
• Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a helyi népszavazás hozhat
• Hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmánybíróság, ill. bíróság védi
• A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg
• Az önkormányzat jogi személy
• Az önkormányzati alapjogokat az Alkotmány sorolja fel
• Helyi képviselőtestület:

-        Önállóan szabályoz, igazgat

-        Önállóan gazdálkodik

-        Bevételre jogosult, továbbá állami támogatásban részesül

-        Megállapítja helyi adók fajtáját, és mértékét

-        Önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét

-        Jelképeket alkothat

-        Közügyekben fordulhat a döntésre jogosult szervhez

-        Szabadon társulhat más képviselő testülettel

• Feladat és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el
• Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság is csak szabálysértéskor bírálhatja felül
• Önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe
• A helyi önkormányzat a törvény keretei között:

-        Önállóan alakíthatja szervezetét, és működési rendjét

-        Jelképeket alkothat, elismerő címeket kaphat

-        Az önkormányzat tulajdonával önállóan rendelkezhet

-        Bevételeivel önállóan gazdálkodik

-        Költségvetést készít

-        Vállalkozói tevékenységet folytathat

-        Kiegészítő támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzat

-        Szabadon társulhat más helyi önkormányzatokkal

-        Együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal

• Feladat és hatáskörök:

-        A községnek, városnak, fővárosnak, és kerületeinek, a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatásköre van

-        Egyes településeknek több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg

-        A megyei települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony

Az önkormányzás elvi alapjai

Az önkormányzás elvi alapjai

• Jogforrásai:

-        Alkotmány

-        Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.

• Elődje a tanács volt
• Helyi és megyei önkormányzatok között alá-fölérendeltségi viszony van
• 3 alapeleme:

-        Helyi demokrácia

-        Átfogó felelősség

-        Helyi önállóság

• Típusai:

-        Helyi önkormányzatok

-        Szakmai vagy funkcionális önkormányzatok (helyi önkormányzatok, szakmai önkormányzatok, kisebbségi önkormányzat, érdekképviseletek önkormányzatai

-        Vallási közösségek önkormányzatai

-        Intézményi önkormányzatok

-        Tevékenység ellátására szerveződő önkormányzatok

A közjogi személyiségű közintézetek

A közjogi személyiségű közintézetek

• Független

-        Az oktatásban

-        A kutatásban

-        Szervezeti és működési függetlenség

-        Függetlenség a gazdálkodásban

• Azt jelenti, hogy relatíve elkülönül az államtól, de működésének egy része felett érvényesül az állam szabályozó, és felügyeleti tevékenysége
• Közintézeti funkció:

-        Oktatás

-        Tudományos kutatás

-        Művészeti alkotótevékenység

• Állami szabályozó és felügyeleti tevékenység:

-        Országgyűlés

-        Köztársasági elnök

-        Kormány

-        A felsőoktatásért felelős miniszter

-        Felsőoktatási Tudományos Tanács

-        Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság

Közintézetek

A közintézetek

• Jellemzői:

-        A közigazgatás felügyelete és ellenőrzése alatt működő szervek

-        Szervezeti elkülönültség a létrehozó és a fenntartó között

-        Szolgáltatást igénybe vevők = alanyok

-        A humán szolgáltatások területén van a legfontosabb jelentőségük

• Alapításra jogosult: Országgyűlés, Kormány, Központi szervezetek, önkormányzatok, köztestületek
• Az állam irányítja és felügyeli
• Szakmai anatómiával rendelkeznek
• Típusai:

-        Nevelés, oktatási intézmények

-        Közjogi személyiségű közintézetek

-        Egészségügyi intézmények

-        Szociális intézmények

-        Kulturális intézmények

-        Kutatóintézetek 

Közalapítvány

A közalapítvány

• 2006 óta közalapítvány nem hozható létre
• Funkciója:

-        Vagyonösszesség

-        Alkotmányon, ill. törvényen alapuló közszolgáltatások, ill. közfeladatokat lehet finanszírozni

-        Közfeladatok ellátása

-        Tartósan folyamatosan nincs közhatalmi viszonyuk

• Működései:

-        Létrehozás: Országgyűlés, Kormány, Önkormányzat képviselő testülete

-        Kuratórium

-        Átmeneti szabályok (a megamaradó közalapítványok működhetnek tovább, de új közfeladatokat nem vállalhatnak)

-        Felügyelő Bizottság

-        Rendszeres költségvetési támogatás

-        Felügyelet: alapító, Állami Számvevőszék, ügyészség

-        Megszűntetésére a bíróság jogosult