Állam és jogtudományok:
- Általános ÁJT
- Ágazati ÁJT:
- Anyagi jogtudomány
- Alaki jogtudomány
Jogi kultúra:
- Belső JK
- Külső JK
- Legális JK
- Regulatív JK
A normák közös jellemzői:
- Érvényesség
- Általánosság
- Ismételtség
- Hipotetikus szerkezet
- Normativitás
- Szankció
- Reciprocitás: a feleket kölcsönösen jogok illetik és kötelezettségek terhelik
- Értékviszony: azzal, hogy a norma előírja a helyes, a követendő magatartást, a norma alkotója megjelöli az általa preferált étéket, amelyet védendőnek tart
A jog olyan magatartási szabályko összessége, melynek keletkezése állami szervhez kötődik, az állam bocsátja ki, vagy szankcionálja, vagy a már kialakult magatartási szabályok mesértéséhez államilag kényszerintézkedést fűz, vagy valamilyen nem-állami normaalkotó eljárást jogalkotásként ismer el. A társadalomban általánosan érvényesek, és amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron akár kényszerrel is biztosítják.
Jog és az erkölcs:
- Dinamikus jellegűek, viszonylag könnyen változtathatók
- Az emberek külső magatartására hatnak
- Formális állami szankciókat alkalmaznak
- Statikus jellegűek, nehezen változtathatóak
- Az emberek belső meggyőződésére próbálnak hatni
- A szankció: társadalmi nyomás, kiközösítés
Jogcsaládok csoportosítása:
- Ókori
- Középkori
- Újkori
- Legújabb kori
- Germán
- Francia
- Angol
- Spanyol
- Japán
- Maláj stb.
- Romanista
- Germán
- Szláv
- Angolszász
- Afro-ázsiai
- Vallásos
- Római – germán
- Angolszász (common law)
- Szocialista
- Vallási és tradicionális
Római-germán JCS:
· Alapja a római jog
· Recepció
· Írott jogforrás elsődleges szerepe
· Viszonylagos absztraktság
· Törvények elsőbbsége
· Típustényállásokat hoz létre
· Jogalkotás elválik a jogalkalmazástól
· Zárt rendszer, nincs joghézag
· Merev
· Jog jogágakra tagolódik
Common law:
- Nem került sor recepcióra
- Esküdtszék (jury)
- Inn
- Bírói precedensek képezik az alapját
- Stare decisis: korábbi bírói döntések követésének kötelezettsége (19. sz.)
- Nincsenek nagy törvénykönyvek
- Bírói jogalkotás jellemzi (judge-made law)
- Nincs közjog-magánjog felosztás
- Nyílt rendszer
- Történeti jellegű
- Precedensrendszer
- Common law: bírák által alkotott jog à esetjog
- Equity: kiegészítő ágazat, jogfejlesztő funkciója is van, feltételezi a common law-t
- Statute law: törvényi jog, akkor válik joggá, amikor a bíró alkalmazza
- Precedens részei: ratio decidendi (maga a döntés), obiter dicta (magyarázat)
Szocialista JCS:
- Római-germán jcs-ra épített
- Kizárólag a politikai hatalom eszközének tekintette a jogot
- Fordított piramis
- Bíróságok háttérbe szorultak
- Új típusú társadalmi-gazdasági rendet kívánt kialakítani
- Sokszor párthatározatokból lettek törvények
- Jogi túlszabályozottság
- „szocialista törvényesség” fogalma
Vallási JCS:
- Létezik egy szent könyv, ami tartalmazza a legfontosabb szabályokat
- A vallásnak és az egyháznak kiemelkedő szerepe van a társadalom életében, és erősen befolyásolja az állami hatalmat is
- A jogforrási hierarchia csúcsán a vallás áll
Muzulmán (iszlám) jog:
- Teológiából és a saria-ból áll
- 1 milliárd ember követi
- Jogtudomány nem különült el a teológiától
- Korán: az iszlám szent könyve, ez tartalmazza az elsődlegesen érvényes jogot
- Szunna: az isten küldöttére vonatkozó hagyomány
- Idzsmá: a muzulmán közösség jogtudósainak egységes megállapodása
- Kijász: analógiával való érvelés
- Nem valósult meg a szekularizáció
- Vallási szabályok töltenek be jogszabályi szerepeket
- Nincs törvényhozás, fellebbezés
- Nem különül el az eljárási-anyagi jog, és a büntető-polgár jog
- A jog az iszlámban 5 területre terjeed ki: vallás, élet, társadalom, tulajdon, racionalitás
- Törvényhozó: Allah és a próféta
- Kádi-bíráskodás
- 1 muzulmán férfi vallomása 2 muzulmán nőével ér fel
- Más vallású nem tanúskodhat muzulmán ellen
Hindu JCS:
- 650 millió ember követi
- Sajátos jogaik, kötelességeik, erkölcseik, s ez egyben hierarchiát is jelent a kategóriák között
- Hinduizmus előírja követőinek a társadalmi helyzetüknek megfelelő életmódot, minden ember köteles a saját kasztjának megfelelő jogot követni
- A britek azon jogterületeket nem érintették amikre volt előírás, az új területekre vezették be a common law-t
- Szasztra fejti ki a szabályokat, aminek három típusa van
- Dharma: mindenkinek előírja, hogyan kell viselkednie, ha tisztességes ember akar lenni, s törődik a túlvilággal
- Artha: meggazdagodásra vonatkozik, az uralkodó tekintetében a kormányzásra tanít
- Kama: gyönyör művészete
- Nem ismeri el a törvényi jogot, és a precedensalkotást sem
Tradicionáli JCS:
- Az igazságszolgáltatás alapja nem a jog, habár ott is létezik a jog, de annak csak kiegészítő funkciója van
- Akkor mennek bírósághoz, ha minden más konfliktus megoldó eljárás eredménytelen volt
- A vitákat a megbékélés szellemében próbálják rendezni
Kína:
- Csing: emberiesség érzése
- Li: rítusok
- Lii: ésszerűség
- Fa: jog
- Jellemző a békéltető szervek működése
Japán:
- 1853-ig nem volt kapcsolata a Nyugattal
- Sok az olyan szabály, amit az illem, mintsem az erkölcs irányít
- Magatartási szabályokat giri-nek nevezik
- A bíróság előtti, és a bírósági szakaszban is folyik békéltetés
- A római jog mellett az angol-amerikai befolyás érezteti hatását
Fekete-Afrikai országok:
- Szaharától délre fekvő rész
- Úgy kell élni, ahogy az ősök tették
- Fomba: ősi törzsi szokásjog
- Gyarmatosítók által bevezetett jog
- Függetlenségük óta megalkotott jog
Jogalkalmazói jogképződés:
- Konkrét jogeset kapcsán jut el a jogi normához
- Hajlékony, rugalmas rendszer
- Nem kell bonyolult jogalkotási folyamaton végigvinni a tervezeteket
- Jogvitákat utólag szabályozzák, à jogbiztonságnak kevésbé felel meg
- A bírói ítélet az esethez kötődik
- Közvetlenül kötelezővé válik à precedens
- A bírói döntés három elemet tartalmaz: magát a döntést, ratio decidendi, obiter dictum
- Íratlan jogforrásnak tekintik
Jogalkotói jogképződés:
- Kevésbé rugalmas, hajlékony
- A jogszabályokat egy bonyolult jogalkotási mechanizmuson kell végigvinni
- Jogszabály alkotó szervek alkotják
- Jövőre irányul
- Absztrakt, és általános
- Nehéz feladat
- Más néven törvényi jog
- Törvényhozás feltételei: kiforrott társadalmi viszonyok, törvényhozó apparátus, fejlett jogtudomány
Jogalkalmazói és jogalkotói Jk összehasonlítása:
- A bírói jog utólagos
- A precedens jog induktív
- A bírói jogalkotás terméke jobban kötődik az esethez
- A bírói jog árnyaltabb, hajlékonyabb, de bizonytalanabb
- A törvényi jogalkotás esetén jogtételeket kell alkalmazni az ügyre, bírói jog esetén az ügyre vonatkozó precedenst kell kiválasztani
A jogforrás az a forma, amelyből a jogalanyok jogai és kötelezettségei megismerhetőek. Megmutatja, hogy kitől, mely szervtől erednek és eredhetnek a jogszabályok, illetve milyenek lehetnek a megjelenési formái.
JF-k típusai:
- Belső: mely szervtől, ki alkotta a j.szab.-t
- Külső: jogszabályformát mutatja meg
- Elsődleges: maga az állam
- Másodlagos: minden egyéb jogalkotó szerv
- Írott
- Íratlan
Joghézagról akkor beszélünk, ha nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy milyen szabály vonatkozik az adott esetre, szűkebb értelemben pedig, ha a hatályos jogból hiányzik az eldöntéshez szükséges norma.
Normakollózió esetén a belső jog két szabálya ellentmondásban van egymással. Ilyenkor maga a jogrendszer is törekszik olyan elvek bevezetésére, amik a jogrendszer egységét hivatottak biztosítani.
Jogforrási hierarchia alapelvei:
- Lex superiori derogat inferiori (magasabb – alacsonyabb szintű j.sz.)
- Lex posteriori derogat priori (későbbi – előbbi)
- Lex specialis derogat generali (speciális – általános)
Időbeli hatály: megmutatja, hogy időben mettől-meddig alkalmazható a jogszabály.
Területi hatály: megmutatja, hogy milyen földrajzi térségben alkalmazható az adott jogszabály.
Személyi hatály: megmutatja, hogy kikre, mely jogalanyokra alkalmazható a jogszabály.
Tárgyi hatály: megmutatja, hogy milyen társadalmi viszonyra, milyen ügyekben, esetekre alkalmazható jogszabály.
Szervi hatály: megmutatja, hogy a jogszabály alkalmazásáról melyik, milyen típusú szerv, milyen eljárási rendben köteles gondoskodni.
A jogrendszer az adott állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége, meghatározott elvek szerinti tagozódása.
Jogrend: a társadalmi viszonyok kellő jogi szabályozottsága
Jogi rendszer: a társadalom jogi jelenségek funkcionálisan összefüggő rendszere.
Kontinentális jogrendszer tagozódása:
- Közjog: közérdeket szabályozza
- Magánjog: tulajdonosi szférát szabályozza
Jogág: olyan jogszabályok viszonylag összefüggő csoportját vagy együttesét jelöli, melynek elemei egymással tartósan összefüggnek, más jogszabályoktól egyértelműen elkülönülnek
Jogágak típusai:
- Alapjogág
- Másodlagos jogág
- Anyagi jogág
- Alaki jogág
A jogszabály általános magatartási szabály, melyet az állam alkot és melynek érvényesülését az állam biztosítja.
A jogszabály szerkezeti elemei:
- Hipotézis: absztrakt tényállás, a jogi norma által előírt magatartás törvényi megfogalmazása, melynek bekövetkezése esetére meghatározott megatartást rendel
- Diszpozíció: rendelkezés, a hipotézisben megjelölt magatartás megvalósítása esetére szóló rendelkezés
- Szankció: jogkövetkezmény
A szankciók csoportosítása:
- Személy elleni
- Anyagi jellegű
- Reparatív
- Represszív
- Negatív
- Pozitív
- Joghatás beállta
Szankciók szerinti felosztás alapján:
- Lex plus quam perfecta: érvénytelen, büntetik
- Lex perfecta: érvénytelen, de nem büntetik
- Lex minus quam perfecta: érvényes, de büntetik
- Lex imperfecta: érvényes, nem büntetik
Jog érvényesülése:
- Engedelmességi kötelezettség megnyilvánulása
- Jogkövetés okai:
o Önkéntes
o Tudattalan
o Tudatos
o Instrumentális
o Szankciótól való félelem
- Amikor az önkéntes jogkövetés nem lehetséges, vagy elmarad, s emiatt bírósági vagy más hatóság előtti eljárásra kerül sor
- A jogalkalmazás állami, ill. az állam által erre feljogosított társadalmi szerveknek a jogi szabályok érvényesítésére irányuló olyan tudatos tevékenysége, melynek során jogilag szabályozott eljárás keretében a természetes és jogi személyek közötti egyedi jogviszonyokat állapítanak meg, létesítenek, változtatnak, megszűntetnek és e tevékenység eredményeként hozott jogalkalmazói aktus nemteljesítése, állami kényszerintézkedést von maga után
Jogalkalmazás szakaszai:
· A tényállás megállapítása:
- Jogilag releváns tények feltárása
- Meg állapítani, hogy mi történt
- Ha a tényállás úgy nyert megállapítást, ahogyan az a valóságban megtörtént, akkor az megfelel az objektív igazság követelményének
- Szabad bizonyítási rendszer van
- A tlnymegállapítást terjedelmét a bizonyítási teher korlátozza
- A tények megkérdőjelezhetősége ellen védi a jogbiztonságot a tényálláshoz kötöttség
- Az ítélet megtámadhatatlan (alaki jogerő)
- A rögzített tényállás (ítélt dolog – res iudicta)
- Amihez a bíróság kötve van (anyagi jogerő)
· A jogszabály értelmezése:
- Ha a jogszabály valódi vagy pontos értelmét másik jogszabály állapítja meg, jogszabályi értelmezésről beszélünk
- Alanyai:
o Jogalkotói
o Jogalkalmazói
o Jogirodalmi, jogtudományi
- Módszerei:
o Nyelvtani
o Logikai
o Történeti
o Rendszertani
- Eredményei:
o Megszorító
o Kiterjesztő
o Helybenhagyó
Jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony.
Jogviszony alanyai:
- Aki jogképességgel rendelkezik, érvényesíthető jogai és kötelességei lehetnek
- Természetes személyek
- Jogi személyek
- Jogi személyiség nélküli szervezetek
- Állam
Természetes személyek:
- Minden ember jogképes à egyenlőség
- Az embert, ha élve születik meg, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg
- A halállal szűnik meg
- Természetes személy jogképessége általános, egyenlő, feltétlen
- Cselekvőképessége szempontjából lehet: teljesen cselekvőképes, korlátozottan cselekvőképes, és cselekvőképtelen
- Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki
- Cselekvőképes az, aki 18. életévét betöltötte, és rendelkezik az ügyei viteléhez szüksége belátási képességgel, ezen felül az, aki a 16. életévét betöltötte, és a gyámhatóság engedélyével házasságot kötött
- Korlátozottan cselekvőképes a 14-18 év közötti kiskorú, és akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, pszichés állapota, szellemi fogyatkozása, vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan, teljes mértékben hiányzik, és emiatt a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte
- Cselekvőképtelen a 14 év alatti kiskorú
- Akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt, tartósan teljes mértékben hiányzik, és emiatt a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte
- Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor – teljesen hiányzik
Jogi személyek:
· Jogképességgel rendelkezik, de korlátozott
· Cselekvőképessége nincs
· Jogszabályban megengedett célra alakul
· Állami szerv által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata van
· A tag és a társaság vagyona elkülönül
· A tag saját vagyonával a társaság tartozásaiért nem felel
· Egyesületek, pártok, kft, rt, …
Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek:
- Jogképességgel rendelkezik, de korlátozott
- Cselekvőképessége nincs
- Állam által elismert szervezeti és működési szabályzata van
- Saját cégneve alatt jogokat szerezhet, kötelességeket vállalhat
- A tag és a társaság vagyona nem különül el
- A társaság tartozásaiért a tag saját vagyonával is felel
- Bt, közkereseti társaság
Állam:
- Jogképességgel rendelkezik, amely eredetleges, mert létéből fakad
- Cselekvőképessége nincs
- Polgári jogviszonylatban az államot a pénzügyminiszter képviseli
A jogviszony tárgya:
- Közvetett: az a dolog, amelyre a jogviszony irányul
- Közvetlen: az az emberi magatartás, amely a dologhoz kapcsolódik
Jogviszony tartalma: a jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeinek összességét értjük.
Jogi tények: azon jogilag releváns tények, események, jelenségek, körülmények, amelyek a jogviszonyok keletkezését, módosítását, megszűnését váltják ki
Emberi magatartás:
- Tilos, jogellenes
- Megengedett
- Kötelező
- Aktív
- Passzív
Emberi körülmények:
- Objektív
- Szubjektív (jóhiszeműség, rosszhiszeműség)
Állami aktusok:
Külső körülmények:
- Vis maior
- Időmúlás (elévülés, elbirtoklás)
Politikai rendszer funkciói:
- Társadalom vezetése
- Társadalmi érdekű döntések kialakítása
- Összegyűjti a politikailag releváns érdektörekvéseket
- Lebonyolítja a hatalmi törekvéseket
- A társadalom konfliktusaiból adódó feszültségeknek a megoldása
Politikai rendszer elemei:
- Politikai normák
- Állami és nem állami politikai szervezetek
- Politikai, politikus szerepek
- Politikai magatartások
- Politikai eszmék
Pártrendszerek típusai:
- Felaprózódott többpártrendszer
- Kétblokkos pártrendszer
- Kétpártrendszer
- Nem alternatív pártrendszer:
- Pártok kooperációjának rendszere
- Domináns pártrendszer
- Korlátozott pártrendszerek
- Egypártrendszer
Az állam olyan szervezet, amely főhatalmat gyakorol egy meghatározott területen élő népesség felett.
Az állam alkotóelemei:
- Az államterület a Föld felszínének, az államhatárokkal körülvett része, háromdimenziós tér
- 1. dimenzió: földfelszín alatt, a Föld középpontja felé vetített síkok közötti terület
- 2. dimenzió: felfelé 82-83 km magasságig
- 3. dimenzió: Szárazföldi államterület (egybefüggő, tagolt), vízi államterület (12 tengeri mérföld)
- Úszó államterület (állam lobogójával jelzett)
- Repülő államterület (állam lobogójának színeivel jelzett)
- Jogi értelemben vett népesség: állampolgárok
- Tényleges értelemben vett népesség: állampolgárok + külföldiek, menekültek, hontalanok, kétes állampolgárságúak
Állampolgárság keletkeztetése:
· Fő elv a vérségi elv: magyar szülőktől
· Kiegészítő elv: területi elv
· A törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, az magyar
· A törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik
· Törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg
Honosítás:
- 8 éven át Magyarországon lakott
- A magyar jog szerint büntetlen előéletű
- Megélhetése és lakóhelyen biztosított
- Honosítása a MK érdekeit nem sérti
- Alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett
Visszahonosítás:
- Akinek magyar állampolgársága megszűnt
- A magyar jog szerint büntetlen előéletű
- Megélhetése és lakóhelye biztosított
- Honosítása a MK érdekeit nem sérti
- Alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett
Nyilatkozat:
- Írásbeli nyilatkozatával megszerezheti a magyar állampolgárságot
- Akit a magyar állampolgárságától megfosztottak
- Akinek magyar állampolgársága elbocsátással szűnt meg
Lemondás:
- Külföldön lakó magyar állampolgár
- Külföldi állampolgársággal is rendelkezik, vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja
Visszavonás:
- Magyar állampolgárságát valótlan adatok, ill. adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg
Az állam szuverenitása:
- Az állam önállóan alkossa meg és tartsa fenn alkotmányát, jogrendjét, és azon hatalmat, amelyet a területen tartózkodó személyek és a dolgok felett gyakorol
- Nemzetközi kapcsolatokban az állammás államokhoz képest egyenrangú félként léphet fel.
- Népszuverenitás: a népnek azon joga, hogy maga döntheti el sorsát, azon kérdésekben, amelyek államát érintik
- A hatalom legfőbb birtokosa a nép, amely a hatalmat közvetlenül, vayg közvetve gyakorolja
Az állam funkciója: az állam társadalmi rendeltetését, az állami tevékenység fő irányait értjük.
Klasszikus állami funkciók:
- Nemzetközi együttműködés
- Politikai – igazgtási
- Külpolitikai
- Gazdasági
- Kulturális ideológiai
- Természet és társadalom viszonya
Modern állami funkciók:
- Jogbiztonság
- Gazdasági és szociális rend kialakítása
- Kulturális fejlődés
- Környezetvédelem
Az abszolút állam:
- 15-18. sz., előzménye a rendi állam, ami válságba került
- Az uralkodó abszolutista eszközöket kezdett alkalmazni
- Reguláris hadsereg
- Hivatalnoki apparátus
- Egységes, centralizált jog
- Merkantilizmus
A liberális állam:
- 19. sz.
- Minimális, vagy éjjeliőr (bakter) államként emlegették
- Egyéni szabadság politikai és jogi elismerése
- Szabadpiaci verseny
- Hatalommegosztás
A jóléti állam:
- 19. sz.
- A liberális piac hatalmas fejlődést mutatott
- Jövedelmeket szociális szempontok szerint osztotta
- Típusai:
- Liberális jóléti: rászorultság igazolásához köti
- Korporatív: státuszhoz köti
- Skandináv típusú: mindenki részesül a juttatásokban
